Karbontudatosság rulez – előre a jövő nemzedékéért!
A British Council 2008 áprilisában hirdette meg Challenge Europe című klímavédelmi programját, amelybe a kiválasztási folyamatot követően 15 ország összesen 220 lelkes fiatalja kapcsolódott be. A 10 fős hazai csapatban vagány, hétköznapi magyar fiatalok küzdenek azért, hogy figyelmünket mindennapi életünk klímatudatos választásaira irányítsák. A kezdeményezés védnöke Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
A British Council pán-európai programjának célkitűzése, hogy olyan fiatalokat, „klímanagyköveteket”, támogasson, akik ötleteikkel eredményesen járulnak hozzá a klímaváltozásról szóló társadalmi párbeszédhez hazánkban és világszerte. A klímanagykövetek maguk dönthetik el, hogy pontosan mit szeretnének elérni, így minden országban a helyi adottságokon és a csapat kreativitásán múlik, hogy milyen projekt valósul meg. A British Council helyi szervezetei pedig biztosítják a hátteret: a legnevesebb szakértők, szponzorok bevonásával, tanulmányutak szervezésével, és széleskörű kommunikációval járulnak hozzá a csapatok munkájához.
Tíz fogyasztó, egy cél
A magyar csapat a nemzetközi mezőnyben is különlegesen sokszínűnek számít, van köztük építész, joghallgató, biológus, designer és cégvezető is. Hétköznapi, tehetséges fiatalok, akik sikeresek a szakterületükön, de fontosnak tartják, hogy mindennapi döntéseikben a környezetvédelem szempontjai is helyet kapjanak.
A több hónapnyi ötletelés és egyeztetés során úgy döntöttek, olyan programokat szeretnének hazánkban létrehozni, amelyek a karbontudatos fogyasztói magatartást népszerűsítik, azaz elősegítik a magyar társadalom és gazdaság elmozdulását egy klímatudatosabb működés felé. Újszerű azonban, hogy ők mindezt nem a fogyasztás radikális visszafogását célzó, a társadalmi folyamatokkal szembe menő programok keretében, hanem a tudatos választásokon alapuló életmódra buzdításon keresztül képzelik el.
Low carbon, azaz karbon- és klímatudatos
Sokat hallunk a globális felmelegedésről , a széndioxid kibocsátás csökkentéséről, azonban kevesen vannak vele tisztában, hogy minden tevékenységünk terheli a környezetet. A növénytermesztés és az állattartás, a bútoraink legyártása, a műanyag csomagolás, amit a szemétbe dobunk, lakásunk fűtése és világítása, választott közlekedési szokásaink mind-mind széndioxid kibocsátással járnak. Ha választásaink tudatosak, nem a túlcsomagolt, messzi földről ideszállított árut, rosszul szigetelő ablakot, nagyobb fogyasztású autót stb. választjuk, évente több tonna felesleges CO2-től kíméljük meg a légkört. Arról nem is beszélve, hogy az elszökő hő utáni fűtésszámlát, vagy a termelt szemét elszállítását és kezelését is mi fizetjük meg, azaz ha karbontudatosan választunk, sokszor spórolhatunk is.
A Klímairoda projekt
A csapat először megvalósuló projektje egy Országos Klímairoda Hálózat létrehozása, amelynek első mintairodája 2009 februárjában nyílik a Szent István Egyetem gödöllői kampuszán. Az erről szóló megállapodást a British Council és az egyetem képviselői 2008. október 13-án írták alá. Az egyetem régóta úttörő a klímavédelmi munkában, Dr. Tóth László az Egyetemi Klímatanács elnöke kihangsúlyozta: „A fenntarthatóság kulcsa az ifjúság klímatudatosságra való nevelése.”
A klímairodák olyan tudásközpontok lesznek az egyes intézmények falain belül, ahol a környezetvédelemre nyitott 18-23 éves korosztály választ kap a témával kapcsolatos kérdéseire, bekapcsolódhat az iroda munkájába, aktívan részt vehet a projektjeiben. Hosszú távon tehát a hálózat lehetőséget teremt arra, hogy az alapvetően más területen tanulók fiatalkorukban találkozzanak a fenntarthatóság témakörével. A tanultakat megszerzett diplomájukkal együtt vihetik tovább a munkahelyükre. Ezáltal a környezet- és klímavédelmi szempontok természetesen épülnek be a munkahelyi döntési folyamatokba, túllépve az egyéni felelősség sulykolásán.
Az irodák az üzleti élet szereplőivel is együtt kívánnak működni, hiszen a végzős diákok nagy része később a privát szférában helyezkedik el, egy közösen kialakított pl. gyakornoki programból mindkét fél sokat tud profitálni. Sőt, az együttműködési lehetőségek már a kialakítás során is felmerülnek, hiszen a klímanagykövetek arra törekednek, hogy a környezeti szempontból legjobb anyagok és technológiák legyenek jelen a gödöllői mintairodában. A végső cél egy karbonsemleges iroda létrehozása, ami kialakításában, működésében és a klímabarát napi rutinnal is jó példával jár elöl.
„A felsőoktatásban tanulók nagy valószínűséggel formálják majd azok véleményét, akikkel együtt dolgoznak, élnek. Ha ők úgy élnek, hogy figyelemmel vannak az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére, pl. amikor közlekedési eszközt választanak, több vagy kevesebb hulladékot tartalmazó árut vásárolnak, azt a környezetük sok esetben példaként fogja követni – ez fontosabb minden jogszabálynál és hatósági határozatnál”— emelte ki a program magyarországi védnöke, Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
A csapat a klímairoda hálózat mellett számos más meghökkentő, informatív és izgalmas projektötletet vetett fel. A konkrét elképzelések között szerepel egy klímatudatossági útmutató kiadása, kisfilmek, művészeti projektek létrehozása, illetve, egy általánosan elfogadott karboncímke bevezetésének elősegítése is.
További információ:
Szili Renáta
Tel.: (1) 788 0699
Mobil: (70) 459 9934
E-mail: renata.szili@comprad.hu
Utolsó kommentek